Dean Devlin és Roland Emmerich Csillagkapu című története minden mitológiai vonatkozása ellenére újat hozott a science fiction világába. Kurt Russell főszereplésében, alias, Jack O’Neil ezredes, 1994-ben vetített film könyvváltozatának dátuma egybeesik a filmével. Egy évvel később Tóth Árpád fordításában a könyv magyarul is megjelent, melynek eredeti címe Stargate.
A történet dióhéjban: i.e. 8000-ben egy földönkívüli lény, fajának utolsó tagja, űrhajóval megérkezik a Földre. Egy egyiptomi fiú testébe költözve, annak népét rabszolgasorba kényszeríti. A csillagkapun keresztül sokakat egy másik bolygóra költöztet, hogy egy olyan ásványt bányásszanak, ami a Földön nem található. Az egyiptomiak a Földön fellázadnak ellene, elkergetik az idegen lényt, a kaput pedig eltemetik. Kairóban 1928-ban egy ásatáson megtalálják a csillagkaput. Napjainkban rájönnek, hogy a szerkezet alkalmas a csillagok közti utazásra, és ekkor egy hétköznapi ember, Daniel Jackson különc és fiatal régészprofesszor segítségével megfejtik a kapu jeleit, és expedíciót indítanak az ismeretlen bolygóra, ahol találkoznak az Egyiptomból elhurcolt emberek leszármazottaival. Később megjelenik Ré is, akit tízezer éve elűztek a Földről.
Mivel a könyv a film elkészülte után, és annak levetítésével nagyjából egy időben jelent meg, illetve azt figyelembe véve, hogy a regény egyik írója, Roland Emmerich rendezte, nem meglepő, hogy a történet hajszálpontos mása a filmbelinek. Olyan, mintha egy leegyszerűsített forgatókönyvet olvasnánk. Olvasás közben megelevenednek előttünk a film jelenetei, immár a saját fantáziánkban vagyunk képesek újraélni a kalandot. Az olvasás élményének varázsa olvasótól függően vagy kissé megtörik azért, mert állandóan a film jelenetei jutnak az eszünkbe, vagy ugyanezért, éppen ellenkezőleg, felfokozódik. Annak ellenére, hogy tudjuk, hogy mi fog történni, képesek vagyunk érdeklődve várni a folytatást. Szerencsére az írók nem mennek bele fölösleges technológiai és tudományos fejtegetésekbe, ellenben leírják a helyszíneket és a körülményeket, amiket a filmben a látvány pótolt, ezért az olvasás a történet ismerete ellenére képes újat adni. Azt hiszem, nem is baj, hogy a film látványát ötvözhetjük a regénnyel, mert amúgy is elég pontosan vannak leírva a helyszínek, és így erőltetés mentesen tudjuk használni a fantáziánkat.
1997-ben az alaptörténetből kiindulva a 90-es évek, illetve a XXI. század legnagyobb sci-fi sorozatát indították el, melyben továbbra is követték azt a szokást, hogy a filmmel párhuzamosan időnként kiadták a történetek regényváltozatát is.
Az első könyvet mindenképp ajánlom a kedves olvasók figyelmébe, szerintem nem kell szóvá tennem, hogy aki belekezd, az nem bírja majd abbahagyni.
Simon L. Z.
No, ezt nem is tudtam hogy könyv ihlette a filmet illetve a sorozatot. Nekem az egyik kedvenc sci-fi sorozatom az SG-1 volt. Még ha low budget-nek is indult, a szereplők főleg O'Neill humoros beköpései, Teal'C holt komoly reakciói illetve a tudósok zsenialitása Daniel Jackson és Samantha Carter részéről magukkal vitték a nézőközönséget. A Stargate Atlantis jól indult de valahogy nem volt meg az a hangulat melyet elődje biztosított majd a 2009 ben indított SGU- Starget Univers mintha egy űr-reality show lett volna. Maga az ötlet nem volt rossz. Gyengén indult s mire beleélhette volna magát a néző félbevágták a sorozatot a második szezon végén. Sajnálatos mert igazán érdekelt volna hogyan jutnak el az csillagkapu építők ősvárosába. A könyvre azért mégis kíváncsi vagyok (na meg hogy hol is lehetne megvásárolni/ letölteni) :)
VálaszTörlésSzia!
TörlésNincs adatom arról, hogy a tyúk volt e előbb vagy a tojás, de rekonstruálva a dolgokat szerintem a történetet eleve filmre írták, és s a filmmel egyszerre kiadták a forgatókönyv letisztított változatát is, ezzel 2 legyet ütve egy csapásra. Minden esetre a filmet nézni egy élmény, olvasni meg teljesen más. Az eseményeket nem külső szemlélőként, hanem egy mártorként teheted a magadévá.
Ami a könyvet illeti, megpróbálok utánanézni.
Köszönöm a hozzászólást.
Lehel